A nap legjobban várt eseménye az MNB kamatdöntése volt, ahol a Monetáris Tanács változatlanul hagyta a kamatot. A döntés nem okozott meglepetést, Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szavai után biztosra vehető volt a kamatok tartása. A forint mégis erősödéssel reagált a bejelentésre.
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az továbbra is 6,5%. A döntés nem okozott meglepetést, Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szavai után biztosra vehető volt a kamatok tartása.
Eséssel indította a hetet a forint, az euró jegyzései 400 közeléből kora délutánra 402 fölé ugrottak, itt azonban erőre kapott a forint, és késő estére fokozatosan 401,5 körülig vissza tudott erősödni. Közben a dollár újra erősödött, így vele szemben négyhavi mélypontra bukott a magyar fizetőeszköz 371 felett.
A Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntése után Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről.
Az MNB nem csak októberben szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján. A jegybank alelnökének szavai arra utalnak, hogy az MNB óvatos monetáris politikát fog folytatni a következő időszakban. Virág Barnabás beszélt a forint árfolyamáról is, mint az inflációra ható fontos tényező, amire a monetáris politikának is figyelnie kell. Szavai után jelentősen erősödött a forint árfolyama.
A szeptember vége óta kibontakozott fejlemények miatt megváltozott környezetben a döntési mozgástér egyértelműen a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése felé tolódott el - jelezte Virág Barnabás MNB-alelnök a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Rövid időn belül ez a második megszólalása a jegybankárnak, amivel a kamatcsökkentési várakozásokat igyekszik hűteni a piacon.
A geopolitikai kockázatok és a közelgő amerikai elnökválasztás miatt a magyar jegybank mozgástere csökkenhetett az októberi kamatdöntést illetően.
A hazai kiskereskedelem hosszú idő óta nem talál magára, képtelen túljutni a 2021-es fogyasztási szinten. Hasonló problémával más uniós országok is szembesülnek, de ott jellemzően magasabb a bázis és nem szenvedtek olyan inflációtól, mint itthon. A várakozáson aluli kiskereskedelmi teljesítményre sok magyarázat született, kezdve azzal, hogy a magyarok inkább megtakarítanak, azon keresztül, hogy az elhalasztott ingatlanvásárlásaikat pótolják, egészen addig, hogy külföldön költik el a pénzüket. Most utóbbival foglalkoztunk.
Magyarországon annak ellenére nem indul be a fogyasztás, hogy az infláció közel van az MNB céljához és - ennek köszönhetően - nőnek a reálbérek. A kiskereskedelem még a 2021-es szintet sem érte el, amellyel uniós összevetésben bár a rosszabbul teljesítő országok közé tartozunk, máshol is küzdenek azzal, hogy a fogyasztás nem tud növekedni. Itthon a megtakarítások bővülése ("óvatossági motívum") és a külföldi vásárlások is hátráltatják a fogyasztás növekedését.
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, az továbbra is 6,75%. A lassan másfél éve tartó kamatcsökkentési ciklusban ez volt az első szünet, ám ez nem okozott meglepetést.
A kamatdöntés ismertetése után holnap is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját, amely ezúttal már nem online lesz - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot a jegybank, ami megegyezett a piaci várakozásokkal. 3 órakor online háttérbeszélgetésen ismertette a jegybank döntésének hátterét Virág Barnabás MNB-alelnök.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ma délután 3 órakor online háttérbeszélgetést tart, egy órával a kamatdöntés után.
Az energiaátmenet a világ egyik legnagyobb kihívása és egyben az egyik legnagyobb lehetősége is, amelyhez a jegybankok új szemléletmódjára is szükség van - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Network for Greening the Financial System (NGFS) londoni konferenciáján hétfőn.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az Európai Bizottság Magyarország ellen ma megindított túlzottdefincit-eljárásáról volt szó, mivel a Bizottság szerint hazánk esetében mind az államadósság, mind a költségvetési deficit túl magas. A részletekről Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. A második részben a friss jegybanki kamatdöntést értelmeztük Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank elemzőjével.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke megtartotta a mai kamatdöntés utáni háttérbeszélgetését. Az MNB 25 bázispontos kamatcsökkentése után Virág elmondta, hogy a monetáris politikában új korszak kezdődik. A jegybank előtt kevesebb tér marad a kamatcsökkentésekre az év hátralevő részében, ami azt jelenti, hogy kis kamatcsökkentések mellett a vágások szüneteltetése is ott lesz az asztalon. Adatvezérelt üzemmódra áll át az MNB, a beérkező adatok fényében ülésről ülésre döntenek. A külső környezet szűkíti a mozgásteret, de a hazai folyamatokban is van kockázat, főleg az erőteljes bérkiáramlásra és a magas inflációs várakozásokra figyel oda az MNB. Emellett az eseményen Virág nyomatékosította a pénzpiaci folyamatokat is, amelyre az MNB tekintettel lesz a döntései során.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
