A magasabb világpiaci olaj- és élelmiszerárak, valamint a gyengülő forint kedvezőtlenebb inflációs környezet jelent a magyar gazdaság számára - mondta Virág Barnabás a 24.hu podcastjában. Az MNB alelnöke szerint emiatt a decemberi előrejelzési sáv tetején alakulhat az idei infláció, a növekvő drágulási ütem megfordításához rövid távon a "devizapiaci fejlemények" megfelelő kezelése lehet a megoldás.
Az MNB változatlanul, 6,5%-on hagyta az alapkamatot, miután az MNB által figyelt szempontok alapján vegyes jelzések érkeztek az előző kamatdöntés óta eltelt időben. Virág Barnabás, az MNB alelnöke 15 órakor tart háttérbeszélgetést a kamatdöntés hátteréről. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.
Az MNB novemberi kamatdöntése utáni satjtóájékoztatón Virág Barnabás alelnök már elmondta, hogy egy Monetáris Tanács tag szavazott kamatcsökkentésre, és a most közzétett jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy Patai Mihály volt az.
El kell kerülni minden olyan gazdaságpolitikai lépést, amely az infláció növekedésével járhat, és ennek árán pörgeti fel a gazdasági növekedést – hangsúlyozta hétfői parlamenti gazdasági bizottsági meghallgatásán Virág Barnabás.
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az maradt továbbra is 6,5%. A döntés nem okozott meglepetést, a pénzpiaci folyamatokat látva várható volt, hogy nem fog lépni most a jegybank.
A kamatdöntés ismertetése után holnap is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját Virág Barnabás MNB-alelnök - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Négy nagy megatrend van az átalakuló gazdaságban, az átmenetek segítéséhez pedig a gazdaságpolitika szeretne támogató környezetet teremteni – mondta el Virág Barnabás a Budapesti Értéktőzsde BÉT50 konferenciáján. Az MNB alelnöke hozzátette: a korábbi növekedést serkentő intézkedés, a kereslet élénkítése most nem használható, mert inflációs kockázatokat hordoz. A gazdasági növekedést pedig csak alacsony inflációs közegben lehet megteremteni szerinte. Virág Barnabás azt is elmondta, hogy a magyar megtakarítása ráta magas, de a befektetések nagy része külföldi eszközözökbe megy.
A nap legjobban várt eseménye az MNB kamatdöntése volt, ahol a Monetáris Tanács változatlanul hagyta a kamatot. A döntés nem okozott meglepetést, Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szavai után biztosra vehető volt a kamatok tartása. A forint mégis erősödéssel reagált a bejelentésre.
Változatlanul hagyta az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az továbbra is 6,5%. A döntés nem okozott meglepetést, Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök szavai után biztosra vehető volt a kamatok tartása.
Eséssel indította a hetet a forint, az euró jegyzései 400 közeléből kora délutánra 402 fölé ugrottak, itt azonban erőre kapott a forint, és késő estére fokozatosan 401,5 körülig vissza tudott erősödni. Közben a dollár újra erősödött, így vele szemben négyhavi mélypontra bukott a magyar fizetőeszköz 371 felett.
A Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntése után Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről.
Az MNB nem csak októberben szüneteltetheti a kamatcsökkentéseket - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján. A jegybank alelnökének szavai arra utalnak, hogy az MNB óvatos monetáris politikát fog folytatni a következő időszakban. Virág Barnabás beszélt a forint árfolyamáról is, mint az inflációra ható fontos tényező, amire a monetáris politikának is figyelnie kell. Szavai után jelentősen erősödött a forint árfolyama.
A szeptember vége óta kibontakozott fejlemények miatt megváltozott környezetben a döntési mozgástér egyértelműen a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése felé tolódott el - jelezte Virág Barnabás MNB-alelnök a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Rövid időn belül ez a második megszólalása a jegybankárnak, amivel a kamatcsökkentési várakozásokat igyekszik hűteni a piacon.
A geopolitikai kockázatok és a közelgő amerikai elnökválasztás miatt a magyar jegybank mozgástere csökkenhetett az októberi kamatdöntést illetően.
A hazai kiskereskedelem hosszú idő óta nem talál magára, képtelen túljutni a 2021-es fogyasztási szinten. Hasonló problémával más uniós országok is szembesülnek, de ott jellemzően magasabb a bázis és nem szenvedtek olyan inflációtól, mint itthon. A várakozáson aluli kiskereskedelmi teljesítményre sok magyarázat született, kezdve azzal, hogy a magyarok inkább megtakarítanak, azon keresztül, hogy az elhalasztott ingatlanvásárlásaikat pótolják, egészen addig, hogy külföldön költik el a pénzüket. Most utóbbival foglalkoztunk.
Magyarországon annak ellenére nem indul be a fogyasztás, hogy az infláció közel van az MNB céljához és - ennek köszönhetően - nőnek a reálbérek. A kiskereskedelem még a 2021-es szintet sem érte el, amellyel uniós összevetésben bár a rosszabbul teljesítő országok közé tartozunk, máshol is küzdenek azzal, hogy a fogyasztás nem tud növekedni. Itthon a megtakarítások bővülése ("óvatossági motívum") és a külföldi vásárlások is hátráltatják a fogyasztás növekedését.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
